Pozsony (Bratislava)

Árpád vezetésével nemcsak a belvárost (térkép) barangoltuk be, hanem elbeszélésein keresztül bepillantást nyerhettünk a szlovákiai magyarság életébe is. Először azt a klasszicista Prímáspalotát fényképeztük le, amely az esztergomi érsekek pozsonyi székhelye volt, és küldetésünk szempontjából is nagyon fontos lett volna, hogy belülről is megnézhessük. Mivel azonban korán érkeztünk, bejutni ekkor még nem tudtunk.

Az Óvárosháza átjáróján keresztül a Fő térre értünk, ahol egykor Kossuth is lakott. A téren áll Napóleon emberközeli szobra (az Óvárosháza falában pedig egy ostromból "visszamaradt" ágyúgolyója ), a XVI. századi Roland-kút és a Grünstübl (Zöldház) . Ez a középkori eredetű épület I. Ferdinánd idején már megyegyűlések és az alsótábla ülései számára is helyszínül szolgált, és az utolsó rendi gyűlés idején, a második emelet egyik szobájában lakott Kossuth Lajos.

Az éppen felújítás alatt álló Országház épülete eredetileg a Királyi Kamarának készült, majd annak Budára költözte után, 1802-48 között, itt ülésezett a magyar országgyűlés alsótáblája. Sok híres beszéd hangzott itt el a reformkorban, köztük szép számmal Kossuthéi is. Az utolsó rendi gyűlést 1847. november 7-én itt nyitotta meg a király, aki ezt először tette magyar nyelven. Kivételesen itt zajlott a felsőtábla 1848. március 14-i ülése is, amelyen elfogadták Kossuth március 3-i felirati javaslatát. Ez az épület volt a tanúja annak a lázas törvényalkotásnak, amely megteremtette a polgári Magyarország alapjait.

Továbbmenve útba ejtettük az Academia Istropolitanát , ahol 1465-ben Mátyás király és Vitéz János egyetemet alapított. Európai hírű professzorok és humanisták tanítottak itt egykor.

Kiérvén az egykori Séta-, később Kossuth térre, megpillantottuk a ceglédi szívünknek oly kedves Carlton Szállót . A frissen felújított épület csak 1928-ban lett ilyen, de elődje 1848-ban Palugyay Jakab tulajdonában állott, és a Zöldfa fogadó nevet viselte. 1848. március 17-én a hajóállomásról fáklyászenével kísérte ide a tömeg az országgyűlés Bécsből hazaérkező küldöttségét. Ennek a már akkor is előkelő fogadónak az erkélyéről jelentette be Kossuth a diadalt: "Magyarország újjászületését", és mutatta be Batthyány Lajost, az immár a király által kinevezett felelős magyar miniszterelnököt. Másnap ugyanitt számolt be arról, hogy az országgyűlés elfogadta a jobbágyfelszabadításról szóló törvényt. A híres erkély az átalakítás áldozatául esett, és Budapesten keresztül Ceglédre került, ahol 1996-ban újra felállították, és ma ez a város legbecsesebb ereklyéje. 1911-19 között ezen a téren állt a Petőfi-szobor is.

Visszatértünk a Prímáspalotába, hogy bejuthassunk a Tükörterembe , amely jeles történelmi események színhelye volt. 1805-ben, a Napóleon győzelmével végződő austerlitzi csata után, itt írták alá a pozsonyi békét. 1848-ban itt folytak a magyar kormányalakítási tárgyalások, majd itt került sor az alsó- és felsőtábla 1848. április 11-i együttes ülésére, ahol V. Ferdinánd szentesítette az "áprilisi törvényeket", beiktatta a Batthyány-kormányt (amelynek Kossuth volt a pénzügyminisztere), és feloszlatta az utolsó, még rendi alapon szerveződött országgyűlést. Az ezt megörökítő emléktáblákat persze 1918 után eltávolították. 1848 októberében ebben az épületben volt Görgey főhadiszállása, 1849-ben pedig itt írta alá Haynau többek között az aradi 13 halálos ítéletét is. A palota kápolnájában Szent László-freskót láttunk, udvarában pedig egy XVII. századi Sárkányölő Szent György szobrot .

A Pozsony egykori négy kapuja közül egyedüliként megmaradt Mihály-kapun áthaladva megtaláltuk a kolostorépületből átalakított régi vármegyeházát , ahol a megyegyűléseken túl általában a felsőtábla üléseit is tartották.

Felmentünk a várba is, amely ugyan 1848-ban már több évtizede romos volt (egy 1811-es tűzvész miatt), de a Zsigmond-kori melléképületek kaszárnyaként és börtönként funkcionáltak. Itt őrizték 1849-ben Kossuth gyermekeit: Ferencet, Vilmát és Lajos Tódort, valamint Batthyány Lajost.

Persze a vár ezen kívül is nagy szerepet játszott történelmünkben. A morva előzmények után itt zajlott le a honfoglalásunkat lezáró 907-es csata a bajorok ellen. Itt zajlott 1052-ben Búvár Kund legendás tette, a német hajók megfúrása. Az évszázados magyar-német határvillongások után, Zsigmond és Mátyás korában épült ki, majd a Magyarországot innen uraló Habsburgoktól kapta jellegzetes alakját. Délnyugati tornyában őrizték a Szent Koronát. Itt zajlott 1741-ben az az emlékezetes jelenet, amikor a magyar urak "életüket és vérüket" ajánlották Mária Teréziának birodalma megmentéséhez. Ő építtette át a palotát, és oldatta meg a polihisztor Kempelen Farkassal a vár vízellátását (a kutat meg is tudtuk nézni). Az 1811-es tűzvész után csak az 1950-es évektől építették újjá a várat (ami sajnos nem sikerült igazán jól).

Lesétáltunk a XIV-XVI. században épült Szt. Márton-dómhoz , ahol 1563-1830 között Habsburg királyaink nagy részét koronázták. A Belvárosban az utcaköveken kis koronás fémlapocskák jelzik, merre haladt egykoron a Várból induló koronázási menet.
Pozsonyi [Képek]

Dévény (Devín)
A pozsonyiakat követve mi is kimentünk Dévénybe (Devín), ahol a dévényi kapun át a Duna a történelmi Magyarország területére lépett ("Szabad-e Dévénynél betörnöm / Új időknek új dalaival?" - kérdezte Ady 1906-ban). A sötétebb vizet szállító Morva folyó a vár alatt torkollik a Dunába. A Morva túlpartján pedig láthattuk Morvamezőt, ahol 1278-ban Közép-Európa sorsa eldőlt. A kiugró mészkőszirten már római és morva erődítmény is állott, majd magyar királyi vár épült itt fel. A Báthoryak és a Pálffyak uralma után 1809-ben Napóleon katonái robbantották föl. 1896-ban aztán Millenniumi Emlékművet avattak, amely persze 1918 után nem kerülhette el a sorsát. A vár tetejéről fantasztikus kilátásban gyönyörködhettünk!
Dévényi [Képek]
Pipagyújtó
Árpád segítségét megköszönve, visszatértünk szálláshelyünkre, Somorjára, ahol a város közelében felkerestük az egykori Pipagyújtó csárdánál 1849. május 12-én lezajlott csata emlékművét . A magyar vereség hét áldozatának már 1861. szeptember 8-án emlékművet avattak, 1882-ben és 1899-ben emléktáblák kerültek az oszlopra, 1999-ben pedig kiegészítették az adatokat, és felújították az emlékművet, melyet a magyar szervezetek rendszeresen megkoszorúznak.
 
...    1    2    3    4    ...