Érsekújvár (Nové Zámky)

Ismét olyan helyre értünk, ahol egykor Kossuth-szobor állott. Maradványait a változatosság kedvéért most a temetőben kellett keresnünk. Ismét nagy szerencsénk volt, hiszen véletlenül éppen egy olyan embertől: Trombitás József állatorvostól kértünk útbaigazítást, aki jó ismerője az újvári magyarság és a szobor sorsának. Magunktól nemigen találtunk volna rá arra a bokrok közé rejtett betoncsonkra , amely egykor a szobor talapzata volt. Legfeljebb egy kis csokor árulkodott erről, amely nemzeti színű szalaggal volt összekötve.

A szobor sorsa már túlságosan is ismerős. A város főterén, Kossuth Ferenc jelenlétében avatták fel 1906. június 17-én Székely (Weisse) Ernő alkotását. 1919. május 22-én éjszaka a cseh katonák ledöntötték, az állomás előtti térre vonszolták és összetörték. A talapzat, losonci sorstársához hasonlóan, az első bécsi döntés után az országzászlót tartotta, mígnem 1945-ben a Szent József temetőbe szállították.

Nyitra (Nitra)

A város nem kapcsolódik össze Kossuth emlékével, viszont a felvidéki magyarság számára van jelentősége. Itt zajlik a magyar nyelvű tanárképzés, egyházi központ, és székhelye annak az új szlovákiai közigazgatási beosztással létrehozott megyének, amelyben a legtöbb magyar él. Ugyanakkor történelmi szempontból is érdekes.

A IX. században a morvák egyik központja volt. Erre utal Cirill és Metód , valamint Pribina (aki később frank hűbéresként Pannónia ura volt) szobra. Anonymus szerint a honfoglalás egyik csatája is itt zajlott (ezért kapott 1896-ban egy később persze ledöntött Millenniumi Emlékművet a közeli Zobor-hegy). Az Árpád-korban hercegi birtok, 1113-tól pedig püspöki székhely. Csodálatos, ahogy a Nyitra folyó által körülölelt püspöki vár a város fölé magasodik! Lefényképeztük a Nagyszemináriumot, az egykori vármegyeházát, a püspöki székesegyházat és azt a tornyot, ahol állítólag Vazult megvakították.
Nyitrai [Képek]

Vásárút (Trhová Hradská)
Ezt a települést azért ejtettük útba, mert a faluközpontban egy Kossuth-emlékművel találkozhatunk. Igaz, hogy nem annak készült, hanem országzászlónak , de azt 1945-ben szokás szerint ledöntötték. A talapzatra 1994-ben, Kossuth halálának 100. évfordulóján helyeztek egy domborművet és egy emléktáblát. A helyi kötődést Vámbéry Ármin egyik visszaemlékezése magyarázza, amely szerint a szabadságharc idején a falun áthaladó Kossuth, a vendéglő előtt kiszállt a postakocsiból és rögtönzött lelkesítő beszédet mondott.
Somorja (Šamorín)

Első napunk végén a somorjai Fórum Intézet keretei között működő Bibliotheca Hungarica fogadott bennünket. Végh László igazgató engedélyezte, hogy számítógépre vigyük a könyvtár gyűjteményében található Kossuth-képeslapokat. Főleg az érsekújvári és losonci Kossuth-szoborról, valamint a pozsonyi Carlton Szállóról találtunk témánkba vágó, régi darabokat. Köszönet a lehetőségért!

Itt ismerkedtünk meg Popély Árpád kutatóval is, aki pozsonyi lévén, felajánlotta, hogy másnap kalauzol majd bennünket, és megmutogatja a Kossuthhoz köthető helyszíneket.

Somorjai szálláshelyünk a bősi vízerőműhöz épült üzemvízcsatorna mellett volt, így volt alkalmunk elgondolkodni a két nép viszonyán, a redszerváltások mikéntjén, valamint az ember és a természet kapcsolatán.

 
...    1    2    3    4    ...